Holocsy Viktor

HOLOCSY VIKTOR – Feszty Árpád Alapiskola, Ógyalla, osztályfőnök

“Egy nagy adag türelem kell a mindennapokhoz és sok-sok humor. Az én határaim kicsit szélesebbek is etéren.”

Végzés éve: 2016  – SJE TKK, Tanítóképzés (Mgr.)

Munkahely: 2016 –  Feszty Árpád Alapiskola, Ógyalla, osztályfőnök

Viktor sosem készült pedagógiára, sőt még tanulmányai során sem volt benne biztos, hogy ez az útja. A gyakorlat teljesítése során tudatosította, milyen otthonosan érzi magát a gyerekek között. A Jókai Utcai, az Eötvös Utcai és a Munka Utcai Alapiskolában is belekóstolhatott a tanításba. “Nagyon szerettem az egyetemre járni, fájt a szívem, amikor be kellett fejezni. Szerettem az órákra bejárni, bohémkodni, a szakmai rész szempontjából pedig leginkább és a Testnevelés Tanszék kapcsán Dobay tanárnő munkáját emelném ki. Az úszótanfolyam és a turisztikatanfolyam volt számomra a legemlékezetesebb, és a módszertan még az, ami abszolút célt ért. Aki még szintén nagy hatást gyakorolt rám egyetemi éveim során, ő Strédl Terézia, aki a pszichológia vonalán nyújt maradandót a diákoknak.” A zenei és képzőművészeti nevelés részét is rendkívül magas színvonalúnak tartja a Selye János Egyetemen. A szakmai pályafutása során Viktor immáron rajzversenyekre is felkészíti a gyerekeket. “A tűzben tanulja meg az ember a lényeget. Egy nagy adag türelem kell a mindennapokhoz és sok-sok humor. Az én határaim kicsit szélesebbek is etéren, a vicc tovább is belefér, mint egy klasszikus tanító-diák kapcsolatban.” A határokat és akadályokat viszont sikerrel kezeli, hiszen úgy tartja, mindennek a kommunikáció az alapja – és ezt nagyon jól alkalmazza is. “Nekem nagyon rossz tapasztalataim vannak alapiskolás éveimből. Persze nem voltam egy angyal, de akkoriban rögtön behívatták a szülőt bármilyen csínytevésről volt szó. Ritkán próbáltak a gyerekkel beszélni és tanárként nevelni, megpróbálni hatni rá. Ebből kiindulva én máshogy próbálom csinálni. Előszeretettel ülök le a rosszalkodóval, mesélje el, mi hogy is történt. Az ilyen mély beszélgetések után mindig közös nevezőre jutunk – van akinél több kör kell hozzá, de fontos, hogy a problémákat a kicsikkel is átvegyük. Nap mint nap tanulok tőlük, ezáltal én is fejlődök.” Viktor számára a külseje is hozzátesz a tekintély kivívásában. “Próbálok a jó zsaru lenni, de vannak masszívabb esetek, amikor többet kell jártatni a szánkat. A fiúk eleve nyüzsgősebb-pörgősebb habitusa többször fullad csínytevésbe, de eddig még mindig mindenben közös nevezőre jutottunk.”

Mit üzen Viktor a (leendő) hallgatóknak?

“Gondoljátok át, hogy valóban akarjátok-e ezt a szakmát. A gyerekek személyiségfejlődésében jó irányt mutatni nagy felelősség és nemes feladat. Ám nem elég indok ez irányba menni, csak azért, mert a családban szintén van tanár, tanító.”